A Monilia fructicola új gombafertőzést okoz hazánkban, elsősorban a csonthéjasokat veszélyeztetve. A moníliának ez a törzse mostanában ért Magyarországra, de rokonai, a hírhedt M. fructigena és a M. laxa régóta jelen vannak a gyümölcsösökben. Franciaországban 2001. augusztusában látták először, a délvidéki őszibarackosokban. Azóta az EU-ban karantén kórokozónak minősítették. Felismerése Tünetei nem különböznek a már ismert monília tünetektől, azonosításához laboratóriumi vizsgálat szükséges. Tápnövényei Elsősorban a gyümölcstermő növényeken károsít, ezen belül is főként az őszibarackon, kajszin, szilván, mandulán és a cseresznyén. De megtámadja az almát, a körtét és a birset is. Már a faiskolában is okozhat károkat, nem csak a termő ültetvényekben. Károsítása A vesszőkön világosbarna foltok keletkeznek, gyakran mézgafolyással. A gyümölcs rothadni kezd és lepotyog, vagy összeszáradva múmiaként a fán marad. A virágok elhervadnak, elpusztulnak. Életmódja A gomba a vesszők foltjain, gyümölcskocsányokon, az összeszáradt múmiákon telel át, akkor is, ha azok már leestek a földre. Tavasszal innen fertőzi a virágokat és a kis gyümölcsöket. Miért veszélyesebb Lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten is fertőz, mint a M. laxa, emiatt főként a virágzáskor okozhat nagyobb károkat. Veszélyességét mutatja, hogy Franciaországban a Mezőgazdasági Minisztérium 2002-ben határozatban tette kötelezővé a védekezést. Agrotechnikai védekezés Az ültetvényből el kell távolítani a fertőzött gyümölcsöket a betakarításkor. A gyümölcsmúmiákat legkésőbb a metszésig össze kell gyűjteni. Jól szellőzött, napfényes koronát kell nevelni, és ezt az állapotot zöldmetszéssel folyamatosan fenntartani. A trágyázás és az öntözés szabályozott legyen. Kémiai védekezés A legveszélyesebb fertőzési időszakok a virágzáskor és a szedés előtt vannak. A spórák kis sérüléseken keresztül jutnak a növénybe. A sérüléseket okozhatja erős szél, jégeső, rovarrágás vagy szúrás, esetleg a munkát végző ember is. A betakarítás előtt fertőtleníteni kell a felhasznált anyagokat, eszközöket. Rügypattanáskor és lombhulláskor még a faiskolában is ajánlatos permetezni. Az új moníliafajt több helyen ellenállónak találták a benomyl tartalmú (pl. Fundazol) és az iprodion tartalmú (pl. Rovral) szerekkel szemben. Másutt viszont érzékenynek bizonyult az iprodion-ra, de ellenállónak a carbendazin-ra (pl. Colfugo).