A szelídgesztenye hagyományos termesztési módja közel áll a biotermesztéshez. Franciaországban nemrég kidolgozták a pontos technológiát, amit most két részletben közreadunk. A növényvédelmi tudnivalókat a következő linken érheti el: Hogyan védjük meg a biogesztenyét?

Az ültetvények helye

Mivel a szelídgesztenye hagyományos termesztési módja közel áll a biotermesztéshez, ez volt az egyik első gyümölcskultúra amelynek kidolgozták a bio-verzióját Franciaországban.  A termesztési kísérlet 1300 hektáron folyik. 
A termesztők a minőség érvényesítése érdekében az Appelation d"Origine Controllée bizonyítványaival forgalmazzák termésüket.

A francia termesztés (hagyományos és bio) két medencére koncentrálódik:

• Dél-kelet (Ardéche, Cévennes, Languedoc-Roussillon, Var, Corse megyék).
  A terület 70%-án még hagyományos termesztés folyik (6000 tonna 6000 ha-on), 100 fajta-variánssal, de főként a Comballe és a Bouche Rouge fajtákkal.
  
• Dél-nyugat (Dordogne és környéke): itt 3000 tonna terem 1400 ha-on. Ezen a területen több a modern ültetvény, kevésbé érzékeny hibrid fajtákkal (Marigoule, Bouche de Bétizac) beültetve.

Új ültetvény telepítése

A terület kiválasztása, előkészítése a hagyományos módon történik. A talaj jó vízáteresztő, savanyú kémhatású, mélyrétegű legyen. A nyári hónapokban hetenként 25-35 mm csapadék szükséges.

A faiskolából érkező anyag gyökereit egészségügyi szempontból (fitoftórát ill. tintabetegséget keresve) megvizsgálják, majd az oltásforradás minőségét is ellenőrzik. Az ültetési távolság a fajta és az alany erősségétől, valamint a talaj minőségétől függ:

•  6x8 m a Précoce Migoul/Marigoul kombinációnál, könnyű talajon
• 15x15 m ha a Migoule saját gyökéren van és a talaj jó minőségű, mélyrétegű.

Az ültetést tavasszal végzik el, majd félmagasságig visszametszik és karózzák a suhángokat. A fa érzékeny a téli és tavaszi fagyokra. Az erősen kitett helyeken befestik a fákat a napégés és a fagyás elleni védekezésül.
Előnyös a hibrid alany, Castanea crenata x C. sativa , mert kevésbé érzékeny a tintabetegségre.

Az alanyok jellemzői

- Marsol, CA 07  Életerős, kompatíbilis a legtöbb fajtával. Jól ellenáll a tintabetegségnek, közepesen érzékeny a kéregelhalásra. Nincs hatása a nemes fagytűrésére.
- Marlhac, CA 118  Középerős, alkalmas agyagos homoktalajra is. Fokozza a fajta fagyérzékenységét. Kevésbé ellenálló a tintabetegségnek, mint a Marsol és a Maraval, főként az első években lehetnek vele bajok.
- Maraval, CA 74  Középerős, a legtöbb fajtával kompatibilis, ha mentes a mozaik-vírustól.Jól ellenáll a tintabetegségnek, de érzékeny a kéregpusztulásra.
- Marigoule, CA 15  Termőfajtaként is használják, vagy alanyként a Précoce Migoule fajtához. Nagyon erős növekedésű. Jól ellenáll a tintabetegségnek, közepesen érzékeny a kéregpusztulásra. Érzékeny a tavaszi fagyokra.
- Ferosacre CA 90  C. mollissima hibrid. Nem régóta használják. Nagyon fagyérzékeny.

Fajták

A hazai fajták képviselik a francia ültetvények több mint 90%-á (Bouche Rouge, Comball, Marron d"Olargues, Pellegrin vagy Merle). Ezek azonban kevésbé életerősek, lassan fordulnak termőre, az érési időszak szeptember közepén indul, a Précoce des Vans fajtával. A Comballe közepesnek minősíthető a Bouche Rouge-hoz viszonyítva, feltörő növekedésű. Tartósításra nem keresett, gyorsan el kell adni.

A Belle Epine jó porzófajta a hibrid ültetvényekhez, 15%-nyi kell, ha a közelben nincs más pollenforrás.

A hibrid fajták (Bouche de Bétizac, Marigouel, Précoce Marigouel) gyorsan termőre fordulnak, korán szedhetők (szeptember 10-től), jól ellenállnak a betegségeknek ha hibrid alanyra lettek oltva.

A C. mollissima gyors termőre fordulást és könnyű buroktalanítást örökít, a C. crenata maghúsa nem rekeszesedik ("marron" jelleg) és nagyobbak lesznek a gyümölcsök.További olasz gesztenyefajták

A hagyományos ültetvények ápolása, felújítása

Metszés

A termőzóna az ágak végére, az egyéves vesszőkre korlátozódik. A jó minőségű termés érdekében ki kell válogatni az erős, jól megvilágított hajtásokat. A fa alakját úgy kell formálni, hogy sok fényt kapjon (piramis vagy kupola). Néhány fajta jobban kedveli a piramis formát (a Marigoule, a Bournette és néhány C. sativa fajta) legalábbis az első években. Az alakító metszést nyáron végzik.

Részleges ifjítás

Eltávolítják az elhalt részeket és a fattyúhajtásokat, a leggyengébb ágakat, az árnyékoltakat. Így nő a termésmennyiség és a gyümölcsnagyság is.

Teljes ifjítás

Minden ágat visszametszenek a legalsó elágazásig. A fa 5 év múlva kezd ismét teremni.

Feltételek:
- jó termőképességű talaj vagy bőséges trágyázás
- a törzs és az alsó elágazások egészségesek
- könnyű bejárás a területre a nagymennyiségű fa elszállításához
- az ifjítást télen, hideg száraz időben kell elvégezni a fertőzések csökkentése miatt
- a sebeket azonnal le kell kezelni
- meg kell hagyni néhány vízszintes alsó ágat a nedvkeringés fenntartására (szívó hatás)
Az új növedék megválogatása két szakaszban történik; az első a 2. vagy a 3. évben, a második a 4. év után. A legjobb helyeken található, kb. 40 fokos szögben állókat hagyják meg.

Trágyázás

Évente 60-80 kg nitrogént és ugyanannyi foszfort, valamint 100-120 kg káliumot adnak ki hektáronként.

Átoltás

Ez a technika lehetővé teszi az elavult ültetvény gyors és olcsó megújítását új, koránérő vagy bőtermő fajtákkal. Az oltás utáni 3-6-ik évben kezdődik a termőre fordulás.

Az átoltás folyamata:
1. A talajszinten visszavágják a fákat: vagy teljesen, vagy meghagyva néhány nem erős sarjat.
2. Az új sarjakból kiválasztanak 5-6 darabot oltásra, és még néhányat tartalékul, valamilyen balesetre számítva.
3. Oltás, angol-nyelves párosítással, vagy hasíték- és nyerges oltással. Egy hektáron legfeljebb 200 törzset hagynak.
4. Sebkezelés.
5. Az oltások gondozása, növényvédelme, sebkezelése, vadalása.
6. Gondos talajművelés, gyomirtás, mert az árnyékolás megszűnése után felgyorsul a gyomosodás.

Betakarítás

Szeptember végétől november elejéig tart. A hagyományos, kézi módszer hatékonysága javítható a fa alá terített hálóval, így 5-700 kg/nap, szemben a 80-150 kg/nap teljesítménnyel. A porszívós módszer teljesítménye 65 kg/óra, de csak a lejtős gesztenyésben hatékony.

A rostáló-buroktalanító gép megkönnyíti a munkát, egy hektárra 80 munkaóra számítható. A hővel szárítás csökkenti a gombafertőzést, de rontja a beltartalmi értéket.

Áztatás a betakarítás után

Nagyon ajánlatos a betakarítás utáni azonnali áztatás, amely javítja a termésminőséget. Az első, rövid áztatás nagyon fontos, mert így eltávolíthatók a beteg gyümölcsök. Egy mély tartályban 20-30 percig áztatnak, kíméletes kevergetéssel. A felszínről lehalászható a beteg rész.
A második áztatás 9 napig tart, naponkénti vízcserével. A víz 10-15o C hőmérsékletű. Ekkor különválasztható a tárolásra alkalmas, és az azonnal feldolgozandó, sütnivaló minőség. Ezután kiválogatják a megfeketedett és a fehérpenészes gyümölcsöket.
Melegvízben (50° C) 1 óra alatt elpusztul a molylárvák 90%-a. A hidegen tárolás hosszú időn át megtartja az áztatás minőségjavító hatását.