A kertészkedő ember elsőszámú termelőeszköze a föld. A növények itt gyökereznek, ebből veszik fel a tápanyagokat és a vizet, amelyből felépülnek szöveteik, szerveik, többek között a magjait, a terméseik és a gyümölcseik is. Mégis többnyire elmulasztjuk megkérdezni a földet, a talajt, hogy van-e benne elegendő tápanyag, humusz, szervesanyag, aktivitás? Nem kerültek-e valamilyen módon a talajba a növények egészséges fejlődését gátló, vagy éppen mérgező vegyületek? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre kielégítő választ adhassunk, meg kell vizsgáltatni laboratóriumban a talajt. Ha ezt a javaslatot teszem, akkor az első kérdés az szokott lenni, hogy hol lehet talajvizsgálatot végeztetni és mennyibe kerül? Nos, az országban jól kiépített laboratóriumi hálózat működik, mert valamennyi megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomáson, valamint öt talajvédelmi és egy talajbiológiai laboratóriumban végeznek elemzést. Ezen kívül számos agrárintézmény és vállalkozás is eleget tesz az ilyen jellegű megbízásoknak. Az állomásokon egy minta vizsgálati díja 3ooo forint + áfa, amelynek ellenében a talaj 14 paraméterét, többek között a kötöttségét, a kémhatását, a humusztartalmát, az összes sótartalmát, valamint a benne levő makro-és mikroelemek arányát határozzák meg. A talajt az év bármelyik szakaszában meg lehet mintázni, tehát akár most is! Zöldség-és virágtermeléshez elegendő a mintát a talaj felső, 25 cm-es rétegéből, ásóval kiemelni. Gyümölcs és szőlőtermelés előtt nagyon ajánlatos elvégezni a talajvizsgálatot, amely 60 cm mélységig tárja fel a talajt, és igen gyakran meglepő eredményeket szolgáltat. A kertek talaját elegendő ötévente egyszer megvizsgáltatni. A mintát a földből trágyázás előtt vegyük, a kert különböző részeiről. Viszonylag kis területen is nagyok lehetnek az eltérések, például a lejtős telek alján rendszerint több a humusz, mint a lejtő oldalán és tetején. A kert több helyéről vett minta tömege legalább egy kg legyen. Ezt töltsék műanyag zacskóba és tegyenek rá jól látható címkén, amelyen fel van tüntetve a megrendelő neve, a mintavétel helye és a minta mélysége. A laboratórium a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít, amelyből a kert művelője igen hasznos információkat olvashat ki a talaj művelésére, a termeszthető növényekre és a trágyázásra vonatkozóan. Megtudhatja például, hogy a talaja savanyú kémhatású, kevés meszet tartalmaz, ezért meszezésre szorul, mert e nélkül nem alkalmas a mészigényes növények (például mandula, zöldbab termesztésére). A talajvizsgálat igen hasznos eligazítást ad, amely sok, előre nem látható kudarctól óvja meg a termelőt. Hasznos link: Növényegészségügyi és talajvédelmi állomások