A labirintus szó ősi időket, nehezen megoldható rejtélyeket idéz. Hallatára legelőször bizonyára mindenkinek Tézeusz, Ariadne, Minotaurusz és a Dédalosz által épített híres krétai labirintus legendája jut eszébe a görög mitológiából. Régi történetírók feljegyzéseiből azonban tudunk más, hatalmas egyiptomi, kínai és itáliai útvesztőkről is, bár ezek tényleges létezésével kapcsolatban sok kétség merül fel. Az ilyen föld feletti vagy alatti, gyakran többszintes labirintusrendszereknek védelmi szerepük is lehetett. Háború esetén a helyi lakosság búvóhelyéül vagy az ellenség tőrbecsalására szolgáltak. Az útvesztő azért nagyon izgalmas alakzat, mert végtelen sok változatban fordulhat elő, és nemcsak két-, hanem háromdimenziós is lehet. Emiatt az elméleti matematika számára is nagyon jelentős kutatási terület, amelynek a káoszkutatásokkal is kapcsolata van. Manapság már léteznek labirintustervező programok, sőt a legnagyobb kihívást jelentő számítógépes játékok is gyakran játszódnak labirintusban, hogy újra meg újra felidézzék az ismeretlen leküzdésének izgalmát és sikerélményét. Ha mélyebben belegondolunk, maga az Internet is egy hatalmas labirintus, ahol a célhoz nagyon sok út vezet, és azok között sokszor igen nehéz a legrövidebbet megtalálni. Talán éppen végtelensége miatt vált a labirintus az ősi titok, az élet, és egyben a mindenség jelképévé, amely a történelmi idők során minden népcsoportnál felbukkant. A népek vándorlásával, keveredésével mítoszviláguk is átalakult, így a napistenhittől a kereszténységig minden vallás egyre bővebb tartalommal töltötte meg az elődöktől származó eszmerendszert. A labirintusoknak két típusa ismert. Az egyiket csak egyetlen útvonalon lehet végigkövetni, és nem tartalmaz elágazásokat, a másik kitérőket, megtévesztő kereszteződéseket is magában rejt, ezért megoldása sokkal bonyolultabb. Érdekes módon az angol nyelv különböző szóval is jelöli a kétféle labirintust. Az első változatot labyrinthnek, a másodikat maze-nek nevezi. Az első típus az ősibb, és feltehetően koncentrikus kör- és spirálábrázolások továbbfejlődésével alakult ki. Mivel ez a jelkép ősidőktől fogva fontos az emberiség számára, nagyon sok megjelenítési formáját ismerjük. Az említett építészeti alkotásokon kívül hatalmas térrajzként fellelhető például a Nazca-fennsík kacskaringós vonalai között, látható római és görög mozaikokon, kelta kőmaradványokon, középkori katedrálisok kövezetén. Van, ahol csak egyszerű díszítőelem, van, ahol kultikus utalás. Ezek után nem meglepő, hogy a történelem során az emberek a labirintusmotívumot a természetben, később pedig a palotákat övező kertekben is alkalmazták. Angliában, Németországban számos olyan labirintus található, amelyet a természetes gyepből alakítottak ki a növényréteg helyenkénti eltávolításával. Ezek a 15-20 m átmérőjű alakzatok valószínűleg már évezredekkel ezelőtt fontos kultikus helyek voltak, a középkorban pedig ünnepi szertartások, ügyességi próbák színhelyei lehettek. A helyi lakosság mind a mai napig nagy gonddal ápolja az ősi kegyhelyeket, és igyekszik azokat karbantartani.Valószínűleg a díszes, sövénykacskaringókkal díszített franciakert kialakulása és a görög mitológia középkori újjáéledése vezetett a sövényútvesztők kialakulásához. A formára nyesett kerti labirintus amellett, hogy látványos dísze volt a kertnek, kiváló helyszínül szolgált az úri mulatságokhoz. Az útvesztő közepére általában magaslatot helyeztek el, ahonnan a középpontot elérők vidáman figyelhették a tekervények közt bolyongókat. A műalkotásnak olykor része volt egy kis föld alatti barlang (grotto) is, amelyben mesterséges vízesés csobogott vagy patak csordogált. A világon a legrégibb és leghíresebb ilyen útvesztő a tiszafából nevelt Maze, amely ma is kipróbálható a London melletti Hampton Court-i palota kertjében. Jerome K. Jerome Három ember egy csónakban c. művében tökéletes leírását adja annak az élménynek, amelyet egy nem is túl nagy sövénylabirintusban élhetünk át. "(...) Harris egy vidéki unokaöccsét vitte el oda. Azt mondta neki, "ide csak egypár percre megyünk be, pusztán azért, hogy elmondhasd, hogy itt is jártál, mert nagyon szimpla dolog az egész. Nevetséges dolog is útvesztőnek nevezni. Arra kell csak ügyelnünk, hogy mindig jobbra forduljunk. Tíz perc alatt végigsétálunk rajta, azután kijövünk belőle és villásreggelizünk."Mikor már benne voltak, találkoztak néhány emberrel, akik azt mondták, hogy már háromnegyed órája jönnek-mennek, és elegük volt az egészből. (...)" * Hollandiában nemcsak a kertészet népszerű, hanem a XVI. század óta jelentős kultusza van az útvesztőknek. Manapság is több mint 30 sövényútvesztő található az országban. Az ilyen célra leggyakrabban használt növények a fagyal, a tiszafa, a buxus, a bükk, a gyertyán és a ciprus. A "leg"-ek országa, az Egyesült Államok élen jár az új labirintuskészítési "technológiák" kialakításában. Néhány éve meglepő, új üzletág jött létre: sorra alakulnak a hatalmas kukoricaültetvényekből érdekes formákra (vár, dinoszaurusz) kiszabott útvesztők, illetve azok a cégek, amelyek országszerte vállalják kukoricalabirintusok telepítését. A legelterjedtebb krétai és chartres-i motívum felhasználásával napjainkban is igen sok új labirintus készül a legkülönbözőbb anyagokból. A spiritualizmus újjáéledésével ezt az ősi jelképet újra felfedezték mint a lelki megtisztulás, a meditáció vagy a játékos társasági együttlét eszközét. Ha mindezek hatására a kedves Olvasónak labirintus alkotására támadna kedve, alapanyagként akár metélőhagymát vagy szagos bükkönyt is felhasználhat... *Jerome K. Jerome: Három ember egy csónakban. Zágoni Zoltán fordítása. (Európa Könyvkiadó, Bp. 1972.) Általános info: http://www.labirintus.lap.hu http://www.magitech.com/~cruiser1/labyrnth.htm (angol) Anglia: http://www.usagateway.visitbritain.com/Home/SeeDo/mazes.htm (angol) Hollandia: http://www.smartbits.com/labyrinth/history.html (angol) Németország: http://home.t-online.de/home/labyrinthe (német) Sövénynevelés: http://www.tuja.hu/sovenyek.htm Gyeplabirintusok: http://www.indigogroup.co.uk/edge/mazes.htm http://labyrinth.kumu.org/l2.htm http://www.indigogroup.co.uk/IrishGenius/zLabyrinth.htm http://www.rose-hulman.edu/~delacova/nazca/nazca-lines.htm