Séta közben megpróbáltunk erősen elvonatkoztatni a hajléktalanok által szertehagyott holmiktól, még véletlenül sem néztünk be a bokrok alá és szemlélődés közben nem csak a növényeket, hanem azt is jól megnéztük, éppen hová (mibe) lépünk. Olyan szilárd, egybefüggő felület természetesen nincsen a környéken, amit ne borítana graffitinek becézett firka, és a látottak tanúsága szerint a köztisztaságiak sajnos nem elég fittek ahhoz, hogy megmásszák a Királydombot és ott is összegyűjtsék a szemetet. Bizonyos, hogy ennyi csikk nem egy nap alatt gyűlik össze... 

A Városliget legfőbb kertépítészet-történeti jelentősége abban áll, hogy a világon talán az első olyan közpark, melyet kifejezetten azzal a céllal hoztak létre, hogy a városlakók számára felüdülést, szórakozást jelentsen az itt tartózkodás. Nem kevésbé érdeme, hogy Budapest legnagyobb, kb. 100 hektáros zöldterülete. Az 1900-as évek elejétől ide járt Budapest apraja-nagyja. Látogatóközönsége társadalmilag és kulturálisan vegyes rétegei legtöbbször élesen elkülönülve szórakoztak. Az arisztokrácia és a polgári rétegek csak bizonyos helyeket - jégpálya, cirkusz, parkok -  látogatták, addig az míg alsóbb rétegek elsősorban a vurstliban szórakoztak.

Kellemes meglepetés viszont a dombtól nem messze egy fákkal és bokrokkal körülvett, ódivatú, múlt századot idéző épület, amely eddig valahogy elkerülte figyelmünket. Bár láthatóan felújításra szorul, elbűvölő ornamentumaival gigantikus, pompás kerámiaszelence benyomását kelti.

Hogy mi célt szolgál, nem sikerült kideríteni, a bejáratnál kitett felirat mindenesetre arról tájékoztatja a messziről jöttet, hogy bírósági alkalmazottnak 500, ügyvédnek 800, egyéb népeknek pedig 1200 Ft-ot kóstál a belépő...